Az Európai Bizottság bemutatta a héajog ambiciózus felülvizsgálata az Európai Unión belül, azzal az egyértelmű céllal, hogy alkalmazkodjanak a digitális gazdaság jelentette kihívásokhoz és biztosítsák az adóbeszedés nagyobb hatékonyságát. Ez a megközelítés, amelyet az úgynevezett Life szabályozási csomag tartalmaz, magában foglalja a egy új irányelv és két rendelet, amely egy előtte és utána jelöli az adó kezelését az egész tagországban.
Évekig Az áfa fejfájást okozott mind az adóhatóságok, mind a vállalkozások számára, különösen határokon átnyúló és digitális környezetben. Ezekkel az új szabályokkal Brüsszel az eljárások egyszerűsítésére, a csalás elleni küzdelem megerősítésére, valamint az Unión belüli kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos jelentési kötelezettségek korszerűsítésére törekszik.
A digitális áfa új jogi kerete
Az (EU) 2025/516 irányelv, valamint az (EU) 2025/517 és 2025/518 rendelet, Az EU fontos átalakításokat vezet be az áfa kezelésében és ellenőrzésében. A Vida-csomag választ ad arra, hogy az adószabályozás lépést tartson a digitalizációval, és olyan kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozik, mint a valós idejű információtovábbítás, az elektronikus számlázás elterjedése, a digitális platformok szabályozása, valamint az egyablakos ügyintézési mechanizmusok integrálása a vállalkozások és az állampolgárok eljárásainak egyszerűsítése érdekében.
Az egyik lényeges pillér az a digitális információszolgáltatás megvalósítása valós időben, ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy naprakész adatokkal rendelkezzenek a Közösségen belüli ügyletekről. Ez a mechanizmus fokozatosan felváltja a jelenleg az üzemeltetőknek benyújtandó összesítő nyilatkozatokat, így felgyorsítja az esetleges szabálytalanságok vagy adócsalások felderítését.
Ezen túlmenően, Az elektronikus számlázás az új rendszer középpontjában áll. Mostantól ez lesz a legtöbb tranzakció alapértelmezett formátuma, és meg kell felelnie az adatszerkezetre és az adatátvitelre vonatkozó európai szabványoknak. Ez nemcsak automatizáltabbá teszi az adókezelést, hanem megkönnyíti a vállalkozások és egyéni vállalkozók számára az áfalevonási és -visszatérítési folyamatokat is.
Ami a digitális ökoszisztémát illeti, az online platformok, különösen azok, amelyek olyan szolgáltatásokat közvetítenek, mint a szállásbérlés vagy a szárazföldi személyszállítás új beszámolási kötelezettségek és bizonyos körülmények között fiskálisan felelősnek tekintik az irányított műveletekért.
(EU) 2025/516 irányelv: egyszerűsítés és átláthatóság
Ez az irányelv feltételezi jelentős előrelépés a bürokratikus terhek csökkentésében és egyértelmű elkötelezettség az átláthatóság mellett. A jogi szöveg az adatszolgáltatási követelményeket a kollaboratív gazdaság valóságához igazítja, korlátozva a több országban működő adóbejegyzések szükségességét a határokon átnyúlóan működő vállalatok számára. Az önálló vállalkozók digitális területen fennálló kötelezettségeivel kapcsolatos további információkért olvassa el a következő cikkünket digitális készlet szabadúszóknak.
Ezzel olyan cégek, amelyek más EU-országokban értékesítenek vagy szolgáltatásokat nyújtanak Egy sokkal agilisabb folyamat előnyeit tudják majd kihasználni, mivel a nemzeti információs rendszereknek interoperábilisnak és az új európai modellel kompatibilisnek kell lenniük. Az irányelv fokozatosan megszünteti a Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó összesítő jelentések benyújtásának kötelezettségét, amennyiben a valós idejű digitális jelentéstételi követelmények teljesülnek.
A nagy főszereplő kétségtelenül az elektronikus számlázásra való törekvés. A tagállamok megkövetelhetik ezek széles körű alkalmazását, és a számlákat szabványos, elektronikusan strukturált formátumban kell kiállítani. Ez azt jelenti, hogy az adó-visszatérítés vagy -levonás igényléséhez elengedhetetlen lesz az új szabályoknak megfelelő számla. Alternatív formátumok használata csak az ugyanazon országon belüli tranzakcióknál engedélyezett, ha ezt a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik.
Egy másik lényeges fejlemény a bővítés a egyablakos rendszer (OSS/IOSS), amely ezentúl kiterjed majd a külföldi cégektől a végső fogyasztókig történő belföldi szállításokra is, valamint a tagállamok között átruházott céges vagyon kezelésére vonatkozó új rendelkezésekre. Ez az intézkedés célja, hogy leegyszerűsítse a több országban értékesítő vállalkozások életét, lehetővé téve számukra, hogy egyetlen platformon keresztül jelentsék be adóikat.
A szöveg azt is tartalmazza, a tartalékkészlet-megállapodások fokozatos megszüntetése, amely eddig lehetővé tette a készletek meglétét más országokban anélkül, hogy azonnali áfa-bevallást igényelt volna. Ezek a megállapodások 30. június 2028-tól már nem lesznek hivatalosak, és 2029. június végén végleg megszűnnek.
A csalás elleni küzdelemben szigorítják az ellenőrzést a digitális platformokon, áfakötelesnek tekintve azokat, kivéve, ha megbízható bizonyíték van arra, hogy a szolgáltatást közvetlenül az eredeti szolgáltató nyújtotta. Hasonlóképpen szigorítják az adólevonások és -igénylések feltételeit és ellenőrzését.
(EU) 2025/517 rendelet: hatékony információcsere
Ezzel a rendelettel Brüsszel célja a közigazgatási együttműködés optimalizálása az áfa-ellenőrzésben egy központi elektronikus rendszer (VIES central) létrehozásával, amely kezeli a tagállamok nemzeti rendszerei közötti adatcserét. Ily módon a különböző országok adóhatóságai szorosabban együttműködhetnek a szabálytalan tranzakciók valós időben történő azonosítása és az adózók által szolgáltatott információk érvényesítése érdekében.
Ehhez az új modellhez a közösségi országokra van szükség tartsa naprakészen az adóazonosító adatokat az EU-n belüli tranzakciókat lebonyolító gazdasági szereplők számára, automatizálva azok felülvizsgálatát és ellenőrzését. Ezen túlmenően a rendelet egyértelmű eljárásokat határoz meg az egyablakos rendszerek működésével kapcsolatos információk elektronikus lekérdezésére és továbbítására, javítva ezzel a nyomon követhetőséget és a működés nyitottságát.
Végül pedig garantálja, hogy az adóhatóságok hatékonyan hozzáférhessenek az e rendszerek hatálya alá tartozó cégek által vezetett nyilvántartásokhoz, valamint a közvetítőként működő digitális platformok adataihoz.
Az (EU) 2025/518 végrehajtási rendelet: egyértelmű szabályok a platformokra és a kisvállalkozásokra vonatkozóan
A reform harmadik pillére, a végrehajtási rendelet, tisztázza a digitális közvetítés kulcsfogalmait és meghatározza, hogy mely szolgáltatások minősülnek elektronikus platformokon keresztül nyújtottnak. Kifejezetten kizárt az olyan tevékenységek, mint a puszta fizetéskezelés vagy a hirdetések közzététele közvetlen közvetítés nélkül az alapul szolgáló szolgáltatás nyújtása során.
Ezen túlmenően, meghatározza a kisvállalkozásokra vonatkozó különleges szabályozások hatályát a rövid távú szálláshely-bérlés és a személyszállítás területén. Az új szabályozás szerint erre a rendszerre csak az eredeti szolgáltató lesz jogosult, az adóközvetítőként működő platformok kivételével.
Ez a rendelet is rögzíti a nyilvántartási, nyilatkozattételi és adatmegőrzési kötelezettségeket azon cégek számára, amelyek saját vagyonukat az Európai Unió más országaiba helyezik át. Meghatározza, hogy milyen adatokat kell kicserélni és megőrizni, ezáltal lehetővé téve a Közösségen belüli kereskedelmi mozgások jobb nyomon követhetőségét és ellenőrzését.
Ezen intézkedések halmaza arra törekszik, hogy megteremtse szilárdabb, átláthatóbb és technológiailag fejlettebb költségvetési keret, amely megfelel mind az üzleti igényeknek, mind az adóhatóságok követelményeinek.
A vállalatokra, az önálló vállalkozókra és a közigazgatásra gyakorolt hatás
Megérkezett ez a szabályozási csomag közvetlen következményekkel jár a vállalatokra, az önálló vállalkozókra és magukra az igazgatásokra nézve. Egyrészt technológiai adaptációt igényel, hiszen az elektronikus számlázás és a digitális adattovábbítás nem kivétel, hanem jellemző lesz. Másrészt a bürokrácia jelentős csökkenése várható, köszönhetően a rendszerek átjárhatóságának és az információ központosításának.
A digitális kereskedelemben és az online szolgáltatási platformokban leginkább érintett ágazatok számára Az új jogi keret megköveteli a belső folyamatok felülvizsgálatát és sok esetben olyan számítógépes rendszerek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az új kötelezettségek teljesítését. Ugyanakkor nemzetközi műveleteik során részesülhetnek majd az egységes eljárásokból és a nagyobb jogbiztonságból.
Az adóhatóság a maga részéről megteszi hatékonyabb eszközök az adócsalás elleni küzdelemben, korán észleli a szabálytalanságokat, és nagyobb védelmet nyújt az uniós adóalap számára.
Végrehajtási és nyomon követési határidők
Az intézkedéscsomag megállapítja a különböző kötelezettségek hatálybalépésének fokozatos ütemezése. Így a pufferkészlet-elrendezések megszüntetésére 2028 és 2029 között kerül sor, míg a jelenlegi valós idejű információszolgáltatási rendszerek átmeneti időszakként 1. január 2035-ig maradhatnak érvényben egyes országokban.
Az Európai Bizottság vállalja, hogy időszakos értékelő jelentéseket készíteni az új digitális követelmények bevezetésével és az online platformokra vonatkozó kötelezettségek működésével kapcsolatban. Ezen túlmenően, bár a tagállamok fenntarthatnak sajátos nemzeti intézkedéseket az adóbeszedés és a csalás megelőzése érdekében, nem írhatnak elő további jelentéstételi követelményeket az új rendszer hatálya alá tartozó ügyletekre, kivéve a héa-bevallásokat vagy a speciális ellenőrzéseket.
Javasolt változtatások Az európai adózás modernizálására törekszenek, amely a következő évtized gazdasági kihívásaira felkészült agilis, biztonságos struktúrát biztosít számára.
A Brüsszelből előmozdított áfareform képviseli irányváltás az Európai Unió fő közvetett adójának kezelésében, amely integrálja a digitalizációt, az egyszerűsítést és a megerősített együttműködést. Az új szabályozási keret egy integráltabb piac megszilárdítására törekszik, ahol a vállalkozások és a fogyasztók profitálnak az egyszerűbb eljárásokból és a hatékonyabb adminisztrációból, mindezt fokozott felügyelettel a tisztességes adóbeszedés és az adócsalás elleni hatékonyabb küzdelem érdekében.