Vannak olyan alkalmak, amikor bizonyos kifejezések kételyekhez, tudatlansághoz vezetnek bennünk, ami bírságot, ill jelentős problémák a kincstárral. Pl. Tudod mi az adóalap?
Ezt a fogalmat a számlakészítésnél figyelembe kell venni, de azt is használják, hogy mennyi adót kell fizetni. Az alábbiakban erről fogunk beszélni.
Mi az adóalap
Az általános adótörvény 50. cikke szerint az adó alapja:
"Az adóköteles esemény méréséből vagy értékeléséből származó pénz vagy más jellegű összeg."
Más szóval, az amely magában foglalja az összes megszerzett jövedelmet, pénzben és természetben egyaránt.
Példát fogunk hozni. Képzelje el, hogy Ön önálló vállalkozó, és nyolc ügyfélnek dolgozik. Mindegyikről készítesz számlát, és ha eljön a negyedév, tudnod kell, mi az adóalap a bevételedről, de a kiadásaidról is.
Így a jövedelem adóalapja az ügyfeleknek kiállított összes számla összege. Most, mint tudja, a számláknak van egy alapára, amelyre az adókat, például az áfát és a személyi jövedelemadót kell alkalmazni. Ennek ismeretében az adó alapja nem a számla végösszege, hanem az adók alkalmazása előtti ár.
Tegyük fel, hogy nyolc, egyenként hatszáz eurós számlája van. A munkája megéri azt a hatszáz eurót, de a számlát áfával és személyi jövedelemadó-levonással kell kiállítani. Ezért ez a számla 600 € + ÁFA (21 € 600%-a) lesz – személyi jövedelemadó (15% (néha 7) 600 €).
A kiadások esetében ugyanez történne. Az Önre alkalmazott áfa le van bontva, valamint az IRPF, ill ezen az alapon a fizetendő adók alkalmazása.
Mit tartalmaz az adóalap?
A számlák vagy a bevételek adóalapjára összpontosítva, több elem is beilleszthető benne. A főbbek a következők:
- Munkajövedelem másoknak. Vagyis a fizetésed, ha másnak dolgozol.
- Önfoglalkoztatásból származó jövedelem. Vagyis azokat a számlákat, amelyeket szabadúszóként állítasz ki, és amelyek a bevételeid.
- Kölcsönzések.
- Tőkenyereség bevétel.
- Osztalék.
- Nyugdíjak.
- Járadékok.
- Kánonok.
- Lottó nyeremények.
- Nyeremények készpénzben vagy természetben.
- Természetbeni jövedelem.
Adóalap vs. Adóalap
Sokszor hajlamosak azt gondolni, hogy ez a két fogalom azonos, de a valóságban nem az. Valójában az egyik a másiktól függ.
Az adóalap az az alap, amelyet az IRPF kiszámításához használnak. Az adóalap pedig az, amely alapján tudni lehet, hogy mekkora az adóalap értéke.
Magyarázzuk meg másképp.
- Felszámolható alap: a levonások és csökkentések alkalmazása előtti adóalap.
- Adó alap: Ez a bruttó jövedelem és a csökkentések és levonások különbsége.
Igaz, hogy sok esetben ugyanaz, de előfordulhatnak olyan esetek, amikor ez nem történik meg.
Hogyan kell kiszámítani az adóalapot
Ha valamikor ki kell számolni az adóalapot, mert nincs meg és csak a végösszeg van meg, akkor megteheti. Valójában a képlet a következő:
Adóalap = Bruttó jövedelem – Levonások
Ez azt jelenti, hogy a megkeresett összeget kell megadnia, és le kell vonnia az Önre alkalmazott levonásokat.
Például az előző témát követve egyéni vállalkozóról és 600 eurós számláról. Ha összesen 636 eurót fizetett, Ha meg szeretné tudni, hogy mi az adóalap, akkor a következő képletet kell követnie:
Adóalap = Bruttó jövedelem – Levonások
Adóalap = 636 – Levonások
És mik lennének ezek a levonások? Ahogy korábban is mondtuk, van áfa, ami 21%, és személyi jövedelemadónk, ami 15% (ezt hozzáadtuk). ezért
Adóalap = 636 – áfa (126) + személyi jövedelemadó (90)
Adóalap = 600 euró.
Az adóalap kiszámításának három módja
Mint láthatta, tudva, hogy mekkora az adóalap a számla könnyű kivenni. Amit talán nem tud, az az, hogy ezt a módszert "közvetlen becslésnek" nevezik.
Valójában ennek a kifejezésnek a kiszámításakor három módszer használható:
Közvetlen becslési módszer
Ez abból áll, hogy megszerzik a személy valós adatait, hogy meg lehessen határozni az adóalapot, függetlenül attól, hogy mit kell viselnie (IRPF, ÁFA...).
Objektív becslési módszer
Olyan, amelyben modulokon, nagyságrendeken vagy arányokon keresztül átlagos adóalapot kapnak. Úgy értem, nem az igazi. de ez átlaga annak, amit e feltételek miatt átlagosnak gondolunk.
Persze ez lehet, hogy közel áll a valósághoz (pro és kontra egyaránt).
Közvetett becslési módszer
Ezt maga az adóhatóság végzi, oly módon, hogy néhány szakértői jelentést készít, amivel indokol és meghatározza a megfelelő adóalapot.
Ezt akkor használjuk, ha a korábbi módszerekkel nem lehet kiszámolni, és az illetőnek nincs meg a könyvelése, nem nyújtott be bevallást, nincsenek frissített adatok...
Most már világosabb számodra, hogy mi az adóalap?